Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A február 5-i, tegnapi, határidőig összesen 116 pályázat érkezett be az ipari energiatároló kiírásra, amelyek együttes támogatási igénye 115 milliárd forint, csaknem kétszerese a 62 milliárd forintos keretösszegnek – jelentette be kedden az Energiaügyi Minisztérium.
„Mérföldkőnek számító”, „10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé” – jelentette be a Dreher. Az energiabeszerzési tendenciákkal, a zöld áramvásárlással, a tanúsítással, és a hosszú távú szerződésekkel (PPA-k) részletesen foglalkozik a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciája. További részletek és a program itt érhetők el.
A koronavírus-világjárvány és az energiaválság kivételesen erős éveket hoztak az európai uniós napelem-szektor számára, de a következő 4 évben több kihívás hatására jelentősen lassulhat az évente telepített új kapacitás nagysága - áll az európai napenergia iparági szervezet jelentésében.
Magyarországon 2020 és 2023 között több száz kisebb-nagyobb (5-100 megawatt kapacitású) naperőmű épült, vagy állt előkészítés alatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2 gigawattnyi, háztartási méretű kapacitást meghaladó méretű erőművi kapacitás készült el, és további mintegy 1 gigawattnyi kapacitás van ún. „ready to built” állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor menedzsere.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében jelzi: október közepén kezdődött, és április közepéig tart, így félidején túl jár már a hivatalos fűtési szezon. Az első három hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon az adatok alapján, a felhasznált mennyiségek azonban jelentősen elmaradnak a nemzetközi energiaválság előtti szintektől, írja a minisztérium. Kedvező hír, hogy továbbra is kifejezetten magas a gáztárolói töltöttség.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
A családoknak szóló Napenergia Plusz Program mellett hétfőn megnyílik a gazdasági társaságokat megcélzó pályázat is. A 62 milliárd forintos keretösszegű felhívás vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval ösztönzi a cégeket ipari energiatárolók létesítésére és legalább tízéves üzemben tartására - közölte az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
Csaknem 300 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra; a beruházások közül kiemelt forrásmennyiség jut a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook oldalán csütörtökön.
Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság azon dolgozott, hogy kiterjessze azokat a szabályozásokat, amelyek lehetővé teszik az EU-tagállamok számára az energiaárak támogatását, így próbálva eloszlatni a tavaly télen tapasztalthoz hasonló áremelkedéstől való félelmet. Bár az ezen törekvés mögötti elgondolás üdvözlendő, a valóság azonban az, hogy ez a fajta intervenció végeredményben torzítja majd az uniós piac természetes működését, és aláássa annak jövőjét.
Egy ma, december 20-án aláírt megállapodás értelmében az MVM Zöld Generáció Kft. megvásárolja a „HO-ME 2000” Vagyonkezelő Kft., a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Zrt. és a MET Green Asset Holding AG tulajdonában lévő 63 MWp beépített teljesítményű tázlári napelemes erőművet - derült ki az MVM Csoport közleményéből. A tranzakció várhatóan 2024. első negyedévében zárul le. A közlemény éppen azutáni napon érkezett, hogy megjelent a tegnap esti Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely állami elővásárlási jog gyakorlásán keresztül tulajdonszerzést tesz lehetővé bizonyos naperőművekben, és azokat 6 hónapon belül az MVM-nek kell továbbadni.
A Magyarországon 2023 januárjától villamos energia nagykereskedelmet folytató KER Toki Power AD mostantól már nagyfogyasztóknak végfelhasználóként is kínál származási garanciával rendelkező zöld áramot – hívta fel a figyelmet közleményében a vállalat.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Módosította a hálózati csatlakozási díjak szabályait tartalmazó rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely a betáplálási és vételezési irányú hálózathasználat számos szabályát megváltoztatta – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny 20/2023. (XII. 1.) számú MEKH rendeletéből. A rendeletmódosítás az arra való felkészülés jegyében született, hogy a MEKH-nek a hónap közepéig közzé kell tennie a 2024-es évre vonatkozó rendszerhasználati díjakat, de a kormány már előre megtiltotta, hogy a lakosság számára megemelkedjenek a rendszerhasználati díjak.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
Olyan reformot vállalt a magyar kormány az Európai Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel” – vette észre a Portfolio a brüsszeli testület csütörtökön nyilvánosságra hozott értékelő anyagában. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a dinamikus árképzési lehetőség bevállalásával a kormány gyakorlatilag kinyitja az ajtót a lakossági rezsicsökkentés átalakítása előtt, amiből sok háztartás akár jókora pénzügyi előnyhöz is juthat az átlagfogyasztás feletti résznél, ha éppen akkor fogyaszt több áramot, amikor az nagyon olcsó. Fontos, hogy ez egy választási lehetőség lesz azok számára, akik okosmérővel rendelkeznek, amelyből 816 ezer darab kiosztását finanszírozza az Európai Bizottság a most elfogadott teljes helyreállítási programban.
November elejére 5500 MW fölé ugrott a magyarországi naperőművek beépített kapacitása – derült ki a MAVIR friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy idén az első tíz hónapban együttesen már közel 1500 MW-tal nőtt a kapacitás, „így szinte teljes bizonyossággal több mint másfélszeresen múlja majd felül a tavalyi rekordévben elért gyarapodást” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium a csütörtöki Facebook-posztjában.
Szerintük meg kellene menteni.
Nagy kérdés, hogy Trump képes-e megtörni ezt a ciklust.
A frank menedékdeviza maradhat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
