Ukrajnában ismét többlet villamosenergia-termelést regisztráltak csütörtökön, aminek következtében a tervek szerint újból megindulhat az áramexport több országba, köztük Magyarországra - számolt be az ukrán energetikai minisztérium sajtószolgálata pénteken a Telegramon.
A következő időszak egyik legfőbb feladata az időjárásfüggő megújuló energiatermelők hálózatba integrálása, és a gondolkodásunk fókuszában az áll, hogy „egy szinten túl nem lehet teleépíteni vezetékekkel és alállomásokkal az országot, meg kell találni a hálózatfejlesztést kiegészítő alternatívákat” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Juhász Edit. A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal elnöke ezzel arra utalt, hogy a hálózatba és a vasba való óriási további beruházások helyett okos, digitalizációs eszközökben, illetve automatizált beavatkozási megoldásokban kell inkább gondolkodni, továbbá jobban ki kell használni a meglévő csatlakozási pontok, és az önfogyasztás, illetve a dinamikus árazás lehetőségeit, valamint a rugalmassági szolgáltatásokban rejlő megoldásokat. A kiegyenlítő energiapiacon tavaly december elején dinamikus hatósági árkorlátot kellett bevezetnie a Hivatalnak, és az elnök fontos üzenetként azt is jelezte: „a piaci egyensúly alakulását folyamatosan monitorozzuk, ha szükséges, akkor további lépéseket is megfontolunk.” Jelezte: fontos feladat a szabályozó hatóság számára a 2025-től kezdődő gáz- és áramár szabályozási ciklus kereteinek kialakítása, az idősoros átálláshoz kapcsolódó tarifa fejlesztés, a zöld gázok szabályozási kérdése és a származási garancia rendszer felállítása, ami a HMKE áramtermelésnél is jön majd. Ezek mellett folyamatosan nyomon követik az új nem-lakossági vízdíj, illetve a hulladékgazdálkodási, valamint az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer gyakorlati tapasztalatait is.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Rekord ütemben, 10,4 GW-tal nőtt 2023-ban a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (cPPA) volumene a 2022-es 6,7 GW növekedési ütemről, és néhány ágazat, illetve vállalkozás viszi a prímet, közben Magyarország is felkerült a „térképre” – derült ki a RE-Source Platform PPA ügyleteket követő adatbázisából. A cPPA-król, a villamosenergia beszerzési tendenciákról és árakról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek:
Tizenöt nap múlva, 2024. február 22-én az ukrán-magyar határmetszéken elindul a közös kapacitás allokáció a 2024. február 23-i üzleti napra vonatkozóan - jelentette be szerdán kora este a MAVIR. Ez fontos fejlemény a háború kitörése utáni időszakban, a 2022. márciusi szinkronizáció után, és azt jelenti, hogy újraindul a kereskedelmi üzem ebben a relációban.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A február 5-i, tegnapi, határidőig összesen 116 pályázat érkezett be az ipari energiatároló kiírásra, amelyek együttes támogatási igénye 115 milliárd forint, csaknem kétszerese a 62 milliárd forintos keretösszegnek – jelentette be kedden az Energiaügyi Minisztérium.
„Mérföldkőnek számító”, „10 évre szóló, határokon átívelő virtuális energiakereskedelmi megállapodást (VPPA) írt alá a Dreher Sörgyárak és a független energiaszolgáltató Enery, ami egy újabb lépést jelent a fenntarthatóbb működés felé” – jelentette be a Dreher. Az energiabeszerzési tendenciákkal, a zöld áramvásárlással, a tanúsítással, és a hosszú távú szerződésekkel (PPA-k) részletesen foglalkozik a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciája. További részletek és a program itt érhetők el.
A koronavírus-világjárvány és az energiaválság kivételesen erős éveket hoztak az európai uniós napelem-szektor számára, de a következő 4 évben több kihívás hatására jelentősen lassulhat az évente telepített új kapacitás nagysága - áll az európai napenergia iparági szervezet jelentésében.
Magyarországon 2020 és 2023 között több száz kisebb-nagyobb (5-100 megawatt kapacitású) naperőmű épült, vagy állt előkészítés alatt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 2 gigawattnyi, háztartási méretű kapacitást meghaladó méretű erőművi kapacitás készült el, és további mintegy 1 gigawattnyi kapacitás van ún. „ready to built” állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban - írja elemzésében Losonczy Géza, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor associate partnere és Szécsi Katalin, a KPMG Energetikai és Közüzemi szektor menedzsere.
11 éves mélypontra, 24,1%-ra esett a magyarországi áramfelhasználás importaránya 2023-ban – derült ki a Portfolio elemzéséből. Az importarány annak ellenére tudott csökkenni, hogy tizenöthavi folyamatos csökkenés után tavaly már trendszerűen újraindult a hazai áramfogyasztás növekedése. Eközben az áramtermelési mintázatban egyre jobban látszik a hatalmasra növekedett magyarországi naperőművi kapacitások hatása: a nyári hónapokban végig az elmúlt évtized legalacsonyabb importarányát produkálta az ország. Nagy kérdés, hogy az éves importarány meddig és milyen ütemben tud csökkeni, elérjük-e 2030-ra a megcélzott 20%-os arányt, hiszen közben óriási változások várhatók a magyarországi energiatermelésben, illetve a felhasználásban is. Látványos, ritkán látható ábrák segítségével mutatjuk be a tendenciákat.
Az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében jelzi: október közepén kezdődött, és április közepéig tart, így félidején túl jár már a hivatalos fűtési szezon. Az első három hónapban a megelőző év azonos időszakához képest 5,4 százalékkal több földgáz és 4,4 százalékkal több áram fogyott Magyarországon az adatok alapján, a felhasznált mennyiségek azonban jelentősen elmaradnak a nemzetközi energiaválság előtti szintektől, írja a minisztérium. Kedvező hír, hogy továbbra is kifejezetten magas a gáztárolói töltöttség.
Január 1-től több, mint 3,3 ezer napelemes ügyfél átkerült a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így az új havi számlán már külön sorban tüntetik fel a rendszerbe betáplált és onnan vételezett energiamennyiséget, és ki kell tölteniük egy papírt, hogy a hálózatba betáplált áramért megkaphassák az 5 forintos díjat – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az MVM Next. A pénzügyi szempontból lényeges változás jogszabályi változással függ össze, miszerint - amint a Portfolio részletesen megírta - tíz évvel az üzembe helyezés után kötelezően átkerülnek a napelem üzemeltetők a szaldóból a bruttó elszámolás hatálya alá, így most azoknál történt ez meg, akiknek már 2013 végén is volt ilyen rendszerük.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
A családoknak szóló Napenergia Plusz Program mellett hétfőn megnyílik a gazdasági társaságokat megcélzó pályázat is. A 62 milliárd forintos keretösszegű felhívás vissza nem térítendő beruházási támogatással és bevételkompenzációval ösztönzi a cégeket ipari energiatárolók létesítésére és legalább tízéves üzemben tartására - közölte az Energiaügyi Minisztérium Kommunikációs Főosztálya.
Csaknem 300 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra; a beruházások közül kiemelt forrásmennyiség jut a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, kapacitásbővítésére - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) a Facebook oldalán csütörtökön.
Veszélyben az élelmiszerellátás és az inflációs célok.
A vámtarifák előnyösek lehetnek azoknak a hazai iparágaknak, amelyek versenyeznek az importált termékekkel.
A szövetségi támogatások megvonása miatt.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
